Aly vallomása - Második fejezet

Aly a New Yorki-i penthouse lakásában kellemes zene szólt. Egy pohár borral a kezében az óriási ablakain tűnődött kifelé. Belátta onnan egész Manhattant, és imádta a járókelőket figyelni. New Yorkban mindenki mindig sietett valahova, és eszébe jutott, hogy régen ő is mindenhova rohant. Soha nem unatkozott, mindig hasznosan akarta tölteni az idejét, és semmiről sem akart lemaradni. Még csak harminchat éves volt, de már több százszor repült és rengeteg kalandban volt része. Sokat utazott, sok országban élt, így sok különböző kultúrával ismerkedett meg. Imádta megismerni az embereket és hallgatni a történeteiket. 

Oly sok minden miatt lehetett büszke magára. Gyerekkora óta erősen égtek benne vágyai, mindig előretekintő volt és nagy tervei voltak az életében. Közgazdásznak tanult és egyetemi ösztöndíját spórolta össze, hogy megvehesse első repülőjegyét Coloradoba. A káprázatos öt csillagos Colorado Springs-i Broadmoor szállodában volt első igazi munkahelye. Keményen dolgozott, és az ott töltött időszaka alatt mindig figyelt rá, hogy ne költse el minden megkeresett pénzét. Mindig volt spórolt pénze és sosem sajnálta magába fektetni azt. Több száz önismereti szemináriumon volt, mindig is nagy összegeket fektetett önmaga megismerésébe és fejlesztésébe. Rengeteget tapasztalatot szerzett a sportban és utazásai során, és külföldön is mindig megállta a helyét. Hatalmas magasságokat és mélységeket tapasztalt meg életében és minden tanulságért végtelenül hálás volt. Voltak eufórikus élményei és olyan nagy veszteségei is, amikbe azt hitte, hogy beletörik. Rengeteget hibázott, sok rossz döntést is hozott, de büszke volt rá, hogy legalább döntött. Mindig azt érezte, hogy akármilyen jó vagy rossz volt a döntés, legalább döntött, elmozdult és haladt valamerre. És semmit sem bánt meg.

Legtöbben el sem hitték a történeteit, amiket az utazásairól hozott haza.  Aly túlélt több földrengést és háborút. Nagyon sportos volt, magas hegyekre mászott, rengeteget futott és még medvével is találkozott futás közben. Sok veszélyes helyzetbe került miközben autóval körbejárta az Egyesült Államokat. Volt, hogy eltévedt a Sziklás-hegység közepén és sok félelmetes útszéli motelekben aludt. Többször fogtak rá fegyvert is. Jól megdolgoztatta Őrangyalát, de ő  fáradhatatlanul vigyázott rá és mindig kihúzta a bajból.

“A végén majd nem az számít, hogy mennyi éved volt az életedben, hanem hogy mennyi élet volt az éveidben.” - Gondolta magában. Visszatekintve, ő sem hitte el, mennyi minden fért bele az első harminchat évébe. Fiatal kora ellenére több tapasztalatot szerzett, mint mások akár egész életükben. Ezek az utazások tágították az elméjét és lelkét. Rávilágítottak neki arra, hogy mennyi mindent meghatároz, hogy milyen országba, kultúrába, családba születünk, és hogy miket láttunk, hallottunk, tapasztaltunk. Megismerve rengeteg vallást, kultúrát, étkezési szokást, családi mintát, probléma megoldást, rájött, hogy mindenkinek igaza van. Mindenkinek más a természetesen. A bal oldalon is tökéletesen jól lehet vezetni. Mindegy hogy szólítod az istenedet. Teljesen más ételek, fűszerek, ízvilág is lehetnek mennyeien finomak. Még abban is látott rációt, hogy a nők  takarják el a testüket. Tudta, hogy mindent meg lehet magyarázni, és minden csak nézőpont kérdése. Sokszor a számunkra természetes dolog ellentéte is teljesen jól működhet. Ha más kultúrába születtünk volna, más lenne a természetes nekünk. 

Aly kinyílt a világ felé és sokkal elfogadóbbá vált. Nem ítélkezett és nem ragaszkodott a saját igazához. Tudta, hogy mit akar, megvolt a saját hitrendszere és értékrendje, de szeretettel elfogadta másokét is. Sőt, mindig kíváncsi volt mások tapasztalataira és szívesen tanult új dolgokat. Szeretett olyan emberek társaságában lenni, akik jobbak voltak nála, vagy mások voltak mint ő.

Észrevette és felismerte, hogy ő is mennyire automata programok szerint működött. Legtöbbször teljesen tudattalanul élt és reagált a történésekre, és tudatosan próbált ezen változtatni. Folyamatosan gyakorolta a jelenlétet. 

Business coachként az elmúlt tíz évében körülbelül hatvan ezer emberrel beszélt a világ minden tájáról és látta, hogy kultúrától függetlenül mindenki ugyanarra vágyik és ugyanattól fél. Az ember legfőbb vágya az volt, hogy szeretve legyen és fontosnak érezhesse magát. Látta, hogy a legtöbb ember nem szereti magát eléggé, ezért kívülről várja a szeretetet, elismerést, like-ot, tapsot, figyelmet. Másoknak akar bizonyítani és megfelelni, és folyamatosan attól fél, hogy ő nem elég jó valamihez.

Aly is innen indult és rendkívül büszke volt magára, hogy sikerült átprogramoznia magát. Persze neki is voltak gyenge pillanatai, ő is bizonytalanodott el, de az esetek nagy részében szerette és tisztelte magát. Magabiztos volt és tudta, hogy bármire képes. Tisztában volt saját értékeivel. Nem azonosult már a múltjával, szokásaival, elért sikereivel vagy anyagi javaival. Minden nap úgy kelt fel, hogy megkérdezte magától: “Ma ki lennék, ha bárki lehetnék? Mit tenne ma az az énem akivé válni szeretnék? Mit tenne most a szeretet?” 

Ahogy elmerengve nézett ki az ablakon, most is ezeket a kérdéseket tette fel magának és azonnal erőre kapott és motivált lett. Ahogy a rohanó embereket nézte, eszébe jutott, hogy neki is igyekeznie kellene. Elindította a kedvenc zenéit és táncolt egyet a szobában. Vett egy forró zuhanyt és beszárította a haját. Fekete spagetti pántos testhezálló ruhája tökéletesen illeszkedett gyönyörű alakjára. Haját elegáns kontyba tűzte fel. Dögös vörös rúzsa kihangsúlyozta telt ajkait. Fújt egyet a Good Girl parfüméből a ruhájára és a hajára, majd felvette a tűsarkúját és indulás előtt még egyszer utoljára belenézett a tükörbe. Elégedett volt, tetszett magának, magabiztos volt. És olyan jó volt ezt végre így megtapasztalnia, mert nem volt ez mindig így. 

Gyerekkorában mindig mindenkinek meg akart felelni. Rengeteg mindent azért tett, hogy másoktól szeretetet, figyelmet, elismerést kapjon. Egyszer egy baráti ebédnél kicsúszott a száján, hogy dollár milliókat keresett már, mégsem hallotta még soha szüleitől, hogy büszkék rá. És ahogy ezt kimondta, sorsfordító felismerése villámként csapott belé. Rájött, hogy egész életében azért küzdött, hogy apja büszke legyen rá. Azért tanult jól, azért lett sikeres sportoló, közgazdász majd vállalkozó, hogy végre egyszer hallja a szüleitől, hogy szeretik és büszkék rá. És akkor ott, abba a szent pillanatban rájött, hogy szülei mindenhogy szeretik és büszkék rá. Akkor is ugyanúgy szeretnék, ha egy vasa sem lenne, ha semmit sem ért volna el az életében. Az igazi baj inkább az volt, hogy Aly nem szerette önmagát eléggé. Ő kötötte feltételekhez önmagának elfogadását és szeretetét. Attól érezte jobbnak, fontosabbnak, különlegesebbnek magát, ha egyre nagyobb sikereket ért el. Rájött, hogy magát kell jobban szeretnie.

Hosszú út volt számára a mostani énjévé válni, és tényleg büszke volt rá, hogy eljutott idáig.

Őszintén szerette testét, de nem csak a testével volt elfoglalva. Ugyanannyit foglalkozzon a szellemével és a lelkével is, mint a testével Holisztikusan tekintett az egészségre, és mindig törekedett arra, hogy fenntartsa a test-szellem-lélek egyensúlyát. 

Korábban mindig a hibáira koncentrált, de most már a jót kereste magában. Hálás volt a testének, amiért akkor is figyelt és szorgalmasan tette a dolgát, amikor ő nem volt tudatos, nem volt jelen a testében. Fáradhatatlanul dobogott a szíve, cserélte a levegőt a tüdeje és méregtelenített a mája. Tudta, hogy teste azt is kibírja, amiről ő azt hitte, hogy nem fogja. Folyamatosan próbálja kijavítani a sejthibákat és gyógyítja magát. Jelez Alynek és tanítja őt. Az immunrendszere mindig résen van, és közben még a ciklusára is figyel. Rendkívül tisztelte a testét és vigyázott rá. Soha nem dohányzott, nem fogyasztott drogokat. Rengeteg zöldséget és gyümölcsöt evett és gyerekkora óta sportolt. Semmilyen természetellenes dolog nem volt rajta, és nem volt plasztikai műtéte sem. Még műszempillája, műkörme és tetoválása sem volt, hiszen úgy gondolta, hogy úgy volt tökéletes ahogy teremtője megalkotta. Úgy gondolta, a test nem attól tökéletes, hogy nincs bőrhibája vagy ne lenne egy-két felesleges kiló rajta, hanem attól az, hogy egészségesen működik.

Mennyire más volt így a testére tekinteni. Tudta, hogy nem tökéletes, és nem tudott versenyezni a new yorki plasztikai sebészek munkáival és a celebek filteres képeivel, de eljutott oda, hogy inkább akart igazi lenni, mint tökéletes.

Élvezte földi kalandját ebben a testben, és hálás volt, hogy testén keresztül ennyi mindent megtapasztalhatott. Imádta érezni a testében zajló folyamatokat. Elképzelte, hogy milyen izgalmas estéje lesz és egyből érezte, ahogy átjárta testét az életenergia és pezsegni kezdett a vére.

Kihúzta magát, megigazította ruháját, hátrafordult és megnézte fenekét. Visszafordult és belekacsintott a tükörbe. Felkapta kabátját és kilépett az ajtón. 

Egyedül, taxival érkezett a nívós Manhattan-i InterContinental hotelbe egy jótékonysági vacsorára. A város krémje jelen volt: bankárok, vállalkozók, pénzügyi szakértők, cégvezetők, politikusok, ügyvédek, orvosok, sportolók. Jól fésültek és gazdagok. 

Aly az a nő volt, akit azonnal észrevettek amikor belépett a hotelbe. Vonzó kisugárzása abból fakadt, hogy feltétel nélkül szerette és elfogadta magát. Nem akart mindenkinek tetszeni, és pont ettől tetszett mindenkinek. Ahogy belépett a Grand Ballroomba, fényével beragyogta az egész termet.

Nem sok barátnője volt, de mindig számíthattak egymásra. Akarata ellenére is sokszor került a figyelem középpontjába. Aly tudta, hogy legnagyobb fegyvere a figyelme, és környezetének pont ezt volt a legnehezebb megszereznie. Érdeklődő és figyelmes volt, minden témában lehetett vele beszélgetni, de a felszínes beszélgetések untatták és sosem lehetett igazán tudni, hogy valójában mire is gondol. Aly nagyon magas és mély dimenziókban mozgott egyszerre. Ha találkozott valakivel, mindig az érdekelte, hogy a másik hogy érzi magát, milyen gondolatai és érzelmei lehetnek. Mindig a sorok közt olvasott és rendületlenül kereste a sok díszlet mögötti igazságot. Imádott ismerkedni és flörtölni. Kiemelkedően jól tudta használni női vonzerejét és élvezte is ezt. Nem akart mindenkivel összefeküdni, sőt alig akadt olyan férfi New Yorkban, akivel lefeküdt volna. Folyamatosan udvaroltak neki a férfiak, de nem volt könnyű levenni a lábáról, mindenki elérhetetlennek tartotta és ő pont ettől érezte azt, hogy hatalma van a férfiak felett.

A bárnál gin tonikot kóstolgatva várta barátnőjét, aki SMS-ben szólt neki, hogy mégsem tud eljönni a partira. Egyáltalán nem bánta ezt, hiszen egyedül is jól érezte magát. Szerette saját maga társaságát és közben azt is tudta, hogy úgysem marad majd egész este egyedül. Perceken belül egy orvos barátja odalépett hozzá és megkérdezte, hogy meghívhatja-e egy italra. Aly elfogadta az italt és beszélgetésbe elegyedett Jackkel. Mindig is tudta, hogy férfi és nő között nem lehet barátság, legalábbis részéről nem. Ha megérezte valakin azt a vad, vonzó, férfias energiát, már nem tudott barátként tekinteni rá. Jó emberismerő volt, és egyből megérezte, ha egy férfi közeledni akart hozzá. Jack régóta akart vele barátkozni, és Aly érezte, hogy tetszett a férfinek. Ő viszont nem vonzódott a férfihez. Nem akarta megjátszani magát, vagy elhitetni a férfivel, hogy barátok lehetnek, így kedvesen és határozottan elutasította a közeledését.

Aly a szeme sarkában észrevette, ahogy egy férfi figyelte őt. Odanézett és összeakadt a tekintetük. “Ó, hát David is itt van?” -Jegyezte meg magának és észrevette, ahogy egy kellemes izgatottság indult el a gyomrában. Aly minden erejével próbált azokra a férfiakra figyelni, akik a bárnál beszéltek hozzá, de nem bírta ki, hogy ne nézzen újra oda Davidre. 

David szinte mindenkit ismert. Sikeres, népszerű és elismert bankár volt, aki már évek óta figyelemmel követte Aly életét. Nem csak fizikailag vonzódott hozzá, hanem szellemileg is. Aly munkájából kifolyólag sokat volt jelen a közösségi médián, a férfi pedig imádta olvasni az írásait és figyelni a posztjait. Annyira vonzó volt számára a nő gondolkodásmódja, világlátása, érettsége. David titkos rajongója volt Alynek. Soha nem közeledett hozzá, soha hívta el randira, pedig titkon mindig is szerette volna.

Davidet körbevették barátai, de mindig úgy helyezkedett, hogy szeme sarkából  láthassa Alyt. Egy pillanatra újra elkapták egymást tekintetét. Fiatal koruk óta ismerték egymást, de mindig csak messziről követték egymás életét. Mindketten a szakmájuk legjobbjai voltak. Felnéztek egymásra és elismerték egymás sikereit. Mindketten High achiever-ek voltak, talán még egy kicsit versenyeztek is egymással. Davidnek családja volt, mégis boldogtalan volt. Romantikus kapcsolódásuk tiltott zóna volt mindkettőjük számára, ami különösen felizgatta őket. Mindketten imádták a kihívásokat, az izgalmas, misztikus játszmákat, és mindkettőjüknek mindig az kellett, amit és akit nem kaphattak meg. Mindketten imádtak hódítani és versenyt űztek abból, hogy ki tudott több szívet elcsábítani.

David számára talán Aly volt a valaha legizgalmasabb préda, akit egy évtizede szeretett volna megszerezni magának. Nem is gondolta volna, hogy ő is itt lesz  aznap este. Korábban sosem mert lépni, de aznap este azt érezte, hogy eljött az ő ideje, ez egy kihagyhatatlan lehetőség volt a számára, hiszen Aly végre egyedül volt ott. Sokat gondolkodott, hogy mivel szólíthatná meg őt, hogy ne leplezze le egyből a vonzalmát. Felesleges volt, Aly tudta…

Aly megkérdezte az egyik pincért, hogy merre találja a mosdót. A pincér egy hosszú folyosó felé mutatott, pont arra, amerre David állt. Érezte már a gin tonik hatását, így lassan és kimérten sétált magas sarkújában, amitől még vonzóbbá vált a járása. 

David látta ahogy Aly közeledik hozzá és megragadta a lehetőséget. Ahogy mellé ért, gyengéden megérintette derekát, odahajolt hozzá és egy öleléssel és puszival köszöntötte.

-Szia, Aly! Hogy vagy?

-Szia David. Köszönöm, nagyon jól. És Te? Egyedül vagy itt ma?

-Igen. Meghívhatlak egy gin tonikra? 

-Köszönöm, épp a mosdóba indultam.

-Elkísérhetlek? Látom, hogy jól jönne egy támasz.

Aly tudatosan élt, mindig figyelt a gondolataira. Gondolatai erős érzelmeket teremtettek, amikre teste mindig egy intenzív hormonkoktéllal reagált és cselekvésre buzdította. Pont ezt akarta elkerülni, de most mégsem tudott ellenállni. Ahogy bevillant az első erotikus gondolata Davidről, tudta, hogy egy lavina indult el a testében és minden része bizseregni kezdett.

Aly összeráncolta homlokát és rosszallóan rámosolygott Davidre. Azt akarta kimondani, hogy “Nem szükséges, köszi.”, de ehelyett az jött ki a száján, hogy:

-Köszönöm, az most tényleg jól jönne. 

Mosolyogva veszett el David tekintetében. David egy igazi szívtipró volt. Magas, szőke, kék szemű herceg, mindig tökéletesre szabott öltönyben. Hatalmas önbizalma volt, minden nő rajongott érte. Mindig kimért volt, sosem mutatta ki érzelmeit. Erősnek és felsőbbrendűnek akart látszani. Aly tudta, hogy a mások feletti halatom valójában erőnek álcázott gyengeség. Felcsigázta ez a kihívás, hogy vajon ki tud-e csalni Davidből egy kis érzelmet, legalább azon az estén… 

David mindig is szőkéket szerette. A létező összes szőke ismerősével kikezdett már. Házassága alatt is sokszor bonyolódott romantikus viszonyokba és nem is próbálta tagadni ezeket. Könnyen megkapta a nőket, így a hódítás egyáltalán nem volt kihívás a számára. Ő sem értette, hogy hogyan lehet, hogy Aly megtetszett neki. Aly egyáltalán nem olyan volt, mint a több nő, akivel korábban volt. Aly természetes szépség volt. Napbarnított bőrén látszott már az idő nyoma és a sok nevetéstől ráncok is megjelentek már a szemei környékén. Arca nem volt tökéletesen szimmetrikusra műtve. Se műszempilla, se műköröm, se póthaj, se túlzott smink. Ez a nő annyira igazi volt. Volt benne valami megmagyarázhatatlan misztikus vonzerő.

Aly egész életében érezte, hogy több benne a szexuális energia, mint a körülötte lévőkben. Legtöbbször ezt el kellett fojtania, nem is mert beszélni róla. Nem akart könnyűvérűnek tűnni, de itt volt az ideje, hogy szembenézzem magával. Harminchat évesen már megérett arra, hogy felvállalja saját gondolatait, érzéseit, önmagát. Felszabadultan akarta végre megélni magát, nem törődve a következményekkel. Így hát szembenézett vágyaival és vállalta őket. 

Elindultak a folyosón. Néhány ember lézengett csak körülöttük. David kérdezgette Alyt, aki kedvesen de szűkszavúan válaszolt. Aly bement a mosdóba felfrissíteni magát. David türelmesen várta őt a mosdó előtt miközben azon tűnődött, mit tegyen… “Mi legyen a következő lépés? Hogy közeledjen úgy, hogy ne rontsa el?” Azt érezte ez az első, és lehet, hogy utolsó esélye elcsábítani ezt a nőt. “Mivel lehetne levenni a lábáról? Lehet, hogy ma egy kicsit egymásba szeretnek és aztán soha többet nem látják majd egymást?” Megállás nélkül járt az agya. Oly rég óta vágyott Alyre és most végre összeállt minden. Nem ronthatta el…

David nem hitt a szemének, amikor meglátta, hogy Aly a mosdóból kisétálva, csábító mosollyal az arcán kihúzta kontytűjét és gyönyörű, egészséges haja hullámokban esett a vállaira. Közben ruhájának egyik pántja lecsúszott válláról, amit David finoman visszahúzott a helyére. 

-Köszönöm.

-Mehetünk?

-Persze.

Aly belekapaszkodott David karjába és együtt sétáltak vissza a bálterembe. David segített Alynek megkeresni a helyét a körasztaloknál és kihúzta neki a széket. Csalódottan látta, hogy Aly mellé egy sportoló férfit ültettek, az ő névtáblája pedig három asztallal odébb volt. Elfogadta a helyzetet és leült, hiszen a színpadon már köszöntötték a jótékonysági gála résztvevőit. Az előadás alatt nem bírta levenni a szemét Alyről. Sokszor akadt össze tekintetük. Volt, hogy percekig csak egymást nézték. Aly láthatóan jól érezte magát az olimpikon társaságában. Sokat nevettek, bohóckodtak és nagyon jól érezték magukat. A férfi sokszor megérintette Aly hátát és combját, ami rettentően féltékennyé tette Davidet. 

A következő előadó felkonferálását hatalmas taps fogadta. Aly felállt, hogy újra kimenjen a mosdóba. David csendben és feltűnés nélkül követte őt. A folyosón volt egy eldugott ajtó. A falnak támaszkodva ott akarta megvárni. Gondolta, majd ahogy visszafelé sétál a bálterembe, ott megszólítja és nem engedi majd vissza őt. De Aly nem jött. David nem értette hol marad már és úgy döntött közelebb megy a mosdóhoz és megnézi nem esett-e baja. Még a mosdóba is benézett, de Aly sehol sem volt. Körbenézett a lépcsőházban, ahol megpillantotta Aly lábát és szoknyájának végét egy emelettel feljebb a korlát mellett. Vajon mit csinál odafent? Nem bírta ki, hogy ne kövesse. 

Ahogy sétált fel a lépcsőn, Aly mosolyogva várta. 

-Hát megtaláltál. -Mondta nevetve Davidnek.

-Igen, már aggódtam érted. Minden rendben?

-Persze, csak egy kis nyugalomra vágytam. 

-Zavarlak?

-Nem, dehogy, maradj nyugodtan.

“Maradj nyugodtan? Ennyi? Hát köszi…” -Gondolta David. “Miért játssza, hogy ennyire közömbös vagyok neki? Vagy tényleg az vagyok?” David összeszedte minden bátorságát, és úgy döntött nem adja fel. Akkor is megszerzi ezt a nőt magának. Ha nem is történik semmi, csak tudni akarta, hogy vajon vonzódik-e hozzá annyira, mint amennyire neki tetszett a nő. Muszáj volt utánamennie és kiderítenie, különben tudta, hogy élete végéig bánná, ha nem ragadja meg ezt a lehetőséget.

-Merre jártál mostanában? -Kérdezte David

-Egy ideje most itthon vagyok New Yorkban. Legutóbb Dél-Afrikában jártam. Voltál már ott?

-Igen és isteni finom rumot ittam ott is. -Vigyorodott el David.

-Neked hogy tetszett? -Kérdezte David, hogy tovább vigye a beszélgetést.

-Gyönyörű hely volt. Egyik hatalmas álmom vált valóra, oda mindig is szerettem volna eljutni. Különleges élmény volt helikopterezni a Jóreménység foka felett. Kihajóztunk oda is, ahol az Indiai és Atlanti óceán hullámai találkoznak. Piknikeztünk a pingvinekkel és még páviánokat is láttunk. Az egyik pávián el is lopta a kolleginám táskáját. A Table Mountain tetejére is felmentünk. Az emberek jószívűek, az ételek pedig isteni finomak voltak. Afrika mindig a szívem csücske lesz, a kedvenc kontinensem. Többször jártam már Afrikában. Életem egyik legjobb élménye volt, amikor Malawiba jutottam el. Jajj, annyit tudnék még mesélni róla…

-Hát mesélj, szívesen hallgatom!

Aly elmerengett az emlékeiben és megnyalta a száját. David egyből lecsapott az alkalomra, hogy meghívja Alyt a bárba egy italra:

-Szeretnél egyet inni itt az emeleti bárban? 

-Vissza kellene mennünk, nem gondolod?

-Ugyan, semmiről sem maradunk le.

-Jól van, akkor még egy utolsó gin tonik belefér. 

Besétáltak a bárba és odaültek a bárpulthoz. Aly előredőlt és David véletlenül megpillantotta a dekoltázsát. Aly nem volt melltartó, és még így is gyönyörű volt melleinek íve. Nem voltak hatalmas mellei, de formásak voltak. Annyira szívesen megérintette volna őket.  Aly megigazította a pántját és  kiegyenesedett. David egyből tudta, hogy Aly észrevette, ahogy a melleit nézte. Elszégyellte magát és úgy csinált, mintha mi sem történt volna, majd folytatta a beszélgetésüket.

-Nagyon tetszet a legutóbbi posztod. 

-Köszönöm. Melyik?

-Sok kedvencem van, nagyon szépen fogalmazol. A legutóbbi a férfi-női minőségről megérintett. Jó látni, hogy vannak még nők, akik így gondolkodnak, mint te. 

-Köszönöm. Mi tetszett benne a legjobban? 

-A legtöbb nő elférfiasodott a mai világban és versenyezni akar a férfiakkal. Szeretem nézni, ahogy te igazi női energiákkal tudsz teremteni, működtetni. Csodálatos amit felépítettél, mégis nő tudtál maradni benne. Sebezhető és őszinte vagy, és  ez lenyűgöző.

-Köszönöm. Jól esik, hogy észreveszed ezt. 

-Ezt nem lehet nem észrevenni! -Mosolygott David.

-Én is gratulálok Neked! Hatalmas dolgot hoztál létre, sok munkád van benne és  profivá váltál. Felnézek rád, olyan jó látni, hogy milyen sikeres lettél.

-Köszönöm, tőled különösen jól esik ezt hallani. Hova utazol legközelebb?

-Londonba repülök jövő hétvégén. 

-Ez is üzleti út lesz?

-Nem, ez most csak lazítás a barátnőkkel. És Te?

-Nekem hamarosan Miamiba kell repülnöm.

-Mit csinálsz ott?

-Egy bankos rendezvényünk lesz.

Világutazók voltak mindketten. Bejárták a világot, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek, mégsem találták a helyüket a világban. Sikereikkel jött a pénz és anyagi javak, de ezek nem kötötték le őket. Amint elérték amit szerettek volna, megkapták amit akartak, már nem is érdekelte őket annyira. Mintha túlnőttek volna rajta. Bebizonyították, hogy meg tudják csinálni, és ez volt a lényeg benne. Mindig tudták mit akarnak az életben, konkrét céljaik voltak. A cél mindig fix volt, de az odavezető utat rugalmas kezelték és nagyon élvezték. Sőt, mintha megküzdeni érte élvezetesebb lett volna, mint élvezni azt amit elértek. Mindketten tudták, hogy mindent amit kerestek az életben, valójában a sikerhez vezető út közben találtak meg, nem a csúcson. Ott ült két gazdag, sikeres ember, akik hasonló utat jártak be, és ez hihetetlenül vonzotta őket egymáshoz. Nem csak egymás testéhez vonzódtak, hanem egymás gondolkodásmódjához is. Bárkit megkaphattak, de ilyet ritkán tapasztaltak, talán korábban még soha sem. És ettől lett a kapcsolódásuk életük egyik legizgalmasabb kalandja.

-Hogy vannak a gyerekek? -Kérdezte Aly.

-Nagyon jól, már suliba járnak.

-De jó! Hogy elrepült az idő…

-Igen, olyan hihetetlen. Imádom őket! 

-Segítségedet akartam kérni a befektetéseimmel kapcsolatban. 

-Tudod, hogy mindig szívesen segítek neked. Sőt, annyiszor próbáltam már segítséget ajánlani neked, de te mindig visszautasítottál.

-Tudom, ne haragudj. Akkor még nem álltam készen. Most talán eljött az idő, hogy átnézzük a pénzügyeimet.

-Rendben, jövő héten felhívlak és megbeszélünk majd egy időpontot.

-Az jó lesz, köszi.

Csendben meredtek maguk elé. Davidben tomboltak az érzelmek. Alyben is, bár ő jobban tudta leplezni őket. David gyönyörű kék szemével mélyen a nő szemébe nézett. Összemosolyogtak. Kellemes, halk romantikus zene szólt a bárban. David körbenézett és észrevette, hogy kettesben maradtak. Alyben dolgoztak a hormonok és egyre erősebben érezte a vágyat. David nem bírta ki, hogy ne érintse meg Alyt, közelebb ült hozzá és az egyik össze nevetésükkor gyengéden megsimította a combját. Majd átkarolta és nevetve azt mondta:

-Gyönyörű vagy, Aly. Mindig is tetszettél nekem, de nem akartam bezavarni a kapcsolataidba. Mindig volt valakid. 

-Tudom. Aly mosolyogva kortyolt italából, miközben arra gondolt, milyen jó érzés hallania a saját nevét David szájából. 

Végre megkapta amit akart, David megnyílt neki és azt érezte, ő nyert. Felizgatta a helyzet és alig bírta visszafogni magát, de erős maradt és a szeme sem rebbent. David felrobbant a tesztoszterontól. “Őszinte voltam és ez sem elég neki? Megőrjít ez a nő, kikészülök tőle. Stratégiát kell változtatnom." - Gondolta. 

Nem akart erőszakos lenni, de nem bírta ki, hogy ne közelítsen jobban. Támadt egy merész ötlete és Aly fülébe súgta, hogy:

-Megőrülök érted, Aly! 

Ahogy David forró lehelete és nedves ajka megérintették Aly fülét, sok évnyi elfojtott érzelem tört ki belőlük. Aly érezte, hogy az egész teste pezsgett. David érezte, hogy Aly kezdi elveszíteni a tartását, és úgy érezte van esélye, tovább kell küzdenie. Már csak pár lépésre voltak attól, hogy Aly teljesen elveszítse önuralmát. David megcsókolta a nyakát, aminek hatására Aly tetőtől talpig libabőrös lett. Kemény mellbimbói kirajzolódtak a ruhájából. David letett egy 100 dollárost a pultra és bólintva megköszönte a bartendernek az italokat. Felállt, megfogta Aly kezét és magabiztosan vitte őt a lifthez. Amint becsukódott az ajtó, magához húzta és a lift falához nyomta a nőt. Nem csókolta meg, csak játszott vele, mint egy ragadozó a prédájával. Játszmájuk minden pillanatát ki akarta élvezni. Érezni akarta, hogy hatással van Alyre, hogy vágyik rá a nő és hatalma van felette. Megállt a lift és David határozottan vitte Alyt a 639-es szoba ajtaja elé. Kulcskártyájával kinyitotta az ajtót és behúzta magával gyönyörű prédáját. 

Alynek körbenézni sem volt ideje, sóhajtott egyet és azt mondta:

-David, tudod, hogy ezt nem szabad! 

Szemei és összeráncolt homloka mégis vágyat sugalltak. David pontosan tudta, hogy csak megjátssza és kéreti magát. Szenvedélyesen megcsókolta és a falhoz szorította. Alig látták egymást, de nem is nagyon akartak nézelődni. David meg akarta szerezni, birtokolni akarta, csak magáénak akarta tudni ezt a nőt. Bele akart bújni testébe és lelkébe. Azt érezte, hogy ha nem vezeti le a felgyűlt feszültséget, szét fog robbanni. Megszorította a melleit, majd felhúzta a szoknyáját és félrehúzta bugyiját. Alyből patakokban folyt a vágy hormonjainak édes koktélja. David megkóstolta  a nőt és még jobban begerjedt. Úgy csókolta, mint még soha senkit. Finoman, gyengéden, mégis határozottan. 

-David, mondtam, hogy nem szabad! Nem csinálhatjuk ezt!

-Aly, ne csináld! Vágyunk egymásra. Kívánlak és tudom, hogy te is kívánsz engem. 

-Igen, kívánlak, vágyom rád, de nős vagy!

Aly ellökte magától Davidet és megigazította a bugyiját és a szoknyáját. Percekig összetörten és szomorúan meredtek egymásra. Őrülten kívánták egymást, mégis mindketten érezték, hogy el kell fojtaniuk vágyukat, hiszen erkölcsileg helytelen lett volna közeledniük egymás felé. Mindketten tisztában voltak vele, hogy egyáltalán nem helyes amit tesznek, de azt is tudták, hogy nem tudnak majd ennyi elfojtott vággyal élni. Tisztában voltak vele, hogy vannak olyan dolgok az életben, ami ellen nem tudnak küzdeni és nem is lenne érdemes - és ez olyan dolog volt. Aly azt érezte, hogy lelkiismerete miatt élete végéig bánni fogja, ha most lefekszik Daviddel. De azt is tudta, hogy azt is bánni fogja, ha nem teszi meg. Davidet is nyomasztotta a dolog, de nem tudott másra gondolni, csak hogy közelebbről érezhesse ezt a nőt. Egyszerűen akármennyire próbálta az eszével lebeszélni magát róla, nem bírta. A szíve mindig felülírta és húzta Aly felé. 

-Aly én nem csak a testedet akarom. Nagyon tetszel nekem kívül és belül is. Vágyom rá, hogy beszélgessünk és időt töltsünk együtt.

-Tudom, David. De ezt most nem tehetjük, hiszen családod van.

-Igen, tudom, Aly. De te ezt nem értheted.

-Mit nem érthetek?

-Már nincs közöttünk semmi sem a feleségemmel.

-Akkor miért vagytok még együtt?

-Nem tudom. 

David lesütötte a szemét és elszégyellte magát. Aly szigorúan nézett maga elé, és David belátta, hogy hajthatatlan. Elfogadta döntését, átölelte és nem akarta elengedni.

-Bocsáss meg! -Szólalt meg David.

-Vissza kellene mennünk. 

-Haragszol rám?

-Nem haragszom. Nem a te hibád, én is ugyanolyan hibás vagyok.

-Szerintem akkor sem hiba ez. Ha valami ennyire jó érzés az életben, az nem lehet hiba. Néha Te is hallgathatnál a szívedre. 

-Mennem kell, David. Szép estét Neked! 

Aly megölelte Davidet és megcsókolta az arcát, majd kisétált a szobából, visszanézett és becsukta az ajtót maga után.

David összeszorította öklét és mérgesen vert bele az ajtóba. Haragudott magára. Vajon nem lett volna szabad ennyire erőltetnie? Azt gondolta, hogy biztosan túl erőszakos volt Alyvel és ezzel rontotta el.

Aly nem ment vissza a bálterembe. Taxit fogott és hazament. Bűntudata volt és  haragudott magára, hogy ilyen helyzetbe került.

David hétfőn egész nap bent volt az irodájában és azon vacillált, hogy mikor hívja fel Alyt. Felhívja egyáltalán? De hiszen megígérte neki, muszáj volt felhívnia. Összegyűjtötte minden bátorságát és elindította a hívást. Kicsörgött, de nem volt válasz. Úgy érezte, ezt elcseszte, innen már nem tudja megmenteni a helyzetet. Napokig nem tudott aludni, enni. Hatalmas űrt érzett magában. Próbált a munkára koncentrálni, de csak Alyre tudott gondolni. Folyamatosan azt figyelte, hogy Aly online elérhető-e a közösségi média felületein. Elérhető volt, mégsem válaszolt David hívására, és ez az őrületbe kergette őt…

Aly úgy érezte, kell neki egy pár nap, hogy megnyugodjon. Több százszor végiggondolta és kielemezte a történteket. Nem tudta, hogy mi lett volna a helyes. Örült is neki, hogy megtörtént és közben hibáztatta is magát. Sokat gondolt arra, hogy mi lesz most. Látta, hogy David kereste, de nem mert reagálni rá, amíg ő nem tudta először eldönteni magában, hogy mit is szeretne. Aggódott, hogy hogyan fognak majd egymás szemébe nézni a történtek után. Alynek ez nem csak a testiségről szólt. Tudta, hogy David sosem fogja elhagyni családját érte. Vágyott rá, hogy folytassák viszonyukat, de szerető nem akart lenni.

Úgy döntött, nem reagál Davidnek. Elutazik Londonba és kitisztítja az elméjét, átgondolja, hogy mit is szeretne a továbbiakban.